Allergia 1

Az atópia fokozott allergiahajlamot jelent, amit a vérből kimutatható magas, allergén specifikus IgE-szint jelez. Az atópiás betegségek közé tartozik: az ekcéma, a szénanátha, az allergiás asztma, allergiás kötőhártyagyulladás, az ételallergiák, kontakt allergiák, a poratka allergia és egyéb allergiák. Az arra hajlamos személyeknél ez a hiperérzékenység gyakran ölti az „atópiás menet" képét: a csecsemőkori ekcémát gyermekkori szénanátha (pollenallergia), majd később allergiás asztma követi.

Az atópiás betegségek gyakorisága különösen a 1960-as évektől folyamatosan, nagymértékben nőtt. A szénanátha manapság az európai népesség 19%-át érinti. Az asztma az 1960-as évektől országonként eltérő mértékben, 2-4-szeres gyakoriságúvá vált. Evidens, hogy 30-40 év alatt a népességben nem történhet olyan gyors genetikai változás, ami megmagyarázná, hogy generációról-generációra miért növekszik az atópiás betegségek gyakorisága.

Felmerül tehát a kérdés: miért betegszik meg az egyik ember olyan okoktól, ami mindenki másra is hat. A virágpor, az élelmiszerekben rejlő allergének, a környezetszennyeződés mindenkire hat, mégsem betegszik meg tőlük mindenki.

A higiéné hipotézis

David Strachan epidemiológus 1989-ben jelentette meg a higiénia hipotézisről szóló híres tanulmányát, melyben kimutatta, hogy a szénanátha egyenes kapcsolatban van a magasabb életszínvonallal és fordított kapcsolatban van a testvérek számával. Minél jobb, tisztább körülmények között él valaki, annál valószínűbb, hogy atópiás beteg lesz. Ám minél több idősebb testvére van, annál kisebb lesz az atópiára való hajlama.

A magyarázat egyszerű: a mi világunkban a jóléttel arányos a sterilitás, a fertőzésekkel szembeni védelem (tiszta környezet, jó minőségű élelem, fokozott személyi higiénia stb.). Ha viszont az embernek sok testvére van, garantált, hogy az óvodából, iskolából hazahozott fertőzések végigmennek a családon. Kiderült, hogy a vidéki farmokon felnőtt gyerekek védettebbek az asztmával szemben, de a korai, gyermekközösségekben szerzett fertőzések is komoly kockázatcsökkenést jelentenek az atópiás megbetegedésekre.

Allergia 2

Vizsgálatok sora bizonyította, hogy a különféle paraziták (pl. bélféreg) okozta fertőzésekre védekezésként megemelkedik a szervezet IgE szintje, ami védelmet nyújt nemcsak a parazitafertőzésekkel, de az atópiás betegségekkel szemben is.

A nyugati világban a gyerekek azért veszélyeztetettek atópia szempontjából, mert miközben védik őket a parazitáktól, folyamatosan ki vannak téve allergéneknek. A természettel azonban nem jó ujjat húzni, jelzi egy sor vizsgálat, melyben afrikai gyerekeket megszabadítottak a parazitáiktól és „cserébe" atópiás betegségek jelentek meg náluk.

Modern körülményeink között az emberi evolúcióban megszokotthoz képest sokkal kevesebb kórokozóval és parazitával találkozunk, pedig ez szükséges lenne az immunrendszer helyes működéséhez.

Balkezesség és atópia

Az 1980-as években figyeltek fel rá, hogy a balkezesek és a kétkezesek közt gyakoribbak az atópiás betegségek. A magzati élet során – vélhetően – hormonhatásra jobbféltekei működési túlsúly alakulhat ki, aminek további következményei lehetnek a különféle tanulási zavarok, a félénk temperamentum, de például a zenei tehetség megjelenése is. Ezért sokszor nem a balkezesség, hanem csupán a tanulási- és beszédfejlődési zavarok, a hiperaktivitás, a fokozottan gátolt viselkedés jelzi a jobbféltekei túlsúlyt. Ezen gyerekek körében is gyakoribbak az atópiás betegségek.

Az atópiahajlamot végső soron az magyarázza, hogy a két félteke eltérően szabályozza az immunrendszer működését, és a jobbfélteke szorosabb kapcsolatban áll a humorális immunitással, amely felelős az IgE termelésért is.

Bélflóra és atópiás betegségek

Az emberi bélflóra kapcsolata a különféle betegségekkel manapság intenzíven kutatott terület. Az eredmények szerint bizonyos bélbaktériumok (pl. a Bifidobaktériumok) védőhatást, míg más bélbaktérium törzsek (pl. a Clostridium difficile) atópia kockázatot képviseltek. Az újszülöttek bélflórája a szülőcsatornán való áthaladáskor és a táplálás során alakul ki. Emiatt a császármetszéssel világra jött babák bélflórája a természetes módon születettekétől eltérő, náluk a későbbi életkorban 32%-kal növekszik az ételallergia, 23%-kal a szénanátha, 18%-kal az asztma kockázata.

Az anyatejben lévő speciális prebiotikumok elősegítik a baráti bélbaktériumok elszaporodását. Így az anyatejes csecsemőkkel szemben a tápszeres gyerekek bélflórája kedvezőtlen összetételű. Ez megnöveli a diszbiózis kockázatát, azaz a bélflóra összetételének patológiás elváltozás át, ami többek közt atópiás betegségekhez is vezethet.

Antibiotikum-használat és atópia

A fertőzések elleni harcban fejlesztették ki az antibiotikumokat is, melyek nemcsak a kórokozókat, de a bennünk élő „régi barátainkat", azaz a bélflóránkat is pusztítják, elősegítve nemkívánatos vagy épp megbetegítő baktériumtörzsek túlszaporodását.

Amelyik várandós anya a 3. trimeszterben antibiotikus kezelést kap, gyermeke a későbbiekben 2-szer valószínűbben lesz asztmás. Egy vizsgálatban 250 ezer gyermeknél az egy éves korig történt antibiotikus kezelések számával arányosan nőtt a későbbi években az asztma kockázata: 1-2 csecsemőkori antibiotikus kúra 5–9 éves kor között 20–30%-os, 4-nél több kezelés már 1,5-2-szeres kockázattal járt.

Orális tolerancia

A bélfal a legnagyobb testfelületünk, amely allergénekkel találkozik. Ha belélegzünk egy allergént, 1-2 percen belül már a bélfalon található. A korai időszakban a táplálkozás során alakul ki az ún. orális tolerancia, azaz, hogy immunrendszerünk milyen anyagokat fogad el. Az allergénekkel szemben kialakult orális tolerancia a későbbiekben véd a belélegzett, vagy a bőrre kerülő allergénekkel szemben is.

Allergia 3

Atópia és táplálkozás

A nyugati életmód egyik következménye a gyökeresen megváltozott táplálkozás és az ennek következtében kialakult elhízásjárvány. A túlsúly mértéke arányosan növeli az asztma és az ekcéma kockázatát, viszont a különböző módszerekkel lefogyóknál megszűnik az atópiás betegség, vagy jelentősen csökkennek a tünetek.

Tudjuk-e hasznosítani tudásunkat?

  • Az atópiás betegségek megelőzéséhez és visszaszorításához alapvető fontosságú volna újrateremtenünk egy sokkal természetesebb életmódot, amelynek része az evolúciós szempontú (paleolit) táplálkozás, a természetes környezet visszahódítása és az állatok közelsége.
  • Az elhízásjárványért a gyorsan felszívódó szénhidrátok (gabonafélék, rizs, burgonya, cukor) a felelősek. A tej és tejtermékek szintén gyakori allergének, az ekcémák 50%-a javul ezek elhagyására. A hüvelyesekben található lektinek, a gabonafélékben található glutén, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, mind fokozzák a bélfal áteresztőképességét, ami kapcsolatban áll az atópiás folyamatokkal is.
  • Fontos, hogy sokféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert a változatos növényi rostok táplálják bélflóránkat.
  • Az emberi evolúcióban fontos szerepet töltött be a halakból származó gyulladáscsökkentő omega-3 fogyasztása, ez védőhatású az atópiás betegségekkel szemben.
  • Nem élhet mindenki vidéken, de lehet sokat kirándulni, természetes környezetben nyaralni.
  • Vizsgálatok szerint a kutyát és macskát tartók gyermekeinél csökken az atópia kockázata. Nehéz az ártalmas és a hasznos piszok között meghúzni a határt, de valószínűleg a túlaggódás ebben a kérdésben nem jó.
  • S végül kétszer is gondoljuk meg az antibiotikumok használatát, hosszú távon olykor többet árthatnak, mint használnak

 

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható

www.paramedica.hu